“Dolgozni a pálmafák alatt, kókuszdióval a kézben, a tengert nézve, majd fogni a laptopot, és a következő héten egy másik város nyüzsgő kávézójában rendezkedni be? Tényleg ilyen csillogó a digitális nomádok élete? Nyolcan mesélnek tapasztalataikról.
A Ferenciek tere egyik bérpalotájában körülbelül harminc huszon-harmincéves gyülekezik. Kétharmaduk magyar, de az amerikai, a német és a távol-keleti fiatalok miatt a fő kommunikációs közeg az angol.
….
“– Hihetetlen érzés, hogy tudom, van például öt ember Malagában, hat ember Stockholmban, akikre számíthatok – mondja Dallos Zoltán, aki múlt novemberben döntött az életformaváltás mellett. – Rengeteg nemzetközi kapcsolatot szerezhetünk az utazva dolgozással, ezek persze nem annyira mélyek, de üzletileg épp megfelelők.”
…
– Puszta marketing, hogy az ember tengerpartról dolgozik, mert onnan lehetetlen – fűzi tovább Dallos Zoltán. – Malagában nekem ugyanúgy megvolt az egyik és a másik irodának használt helyem, mintha itthon lettem volna. Persze munka után mentem turistáskodni, sőt a helyi sziesztát is megtartottam. Az egész életformához komoly önkontroll kell, hogy ellenállj a tengerpart csábításának. Johannes Voelkner is megerősíti, hogy utazás közben szállodában ül, és dolgozza le szokásos munkaidejét, hiába van tőle néhány percre a tengerpart.
…
Nagyobb probléma, ha az ember nem tud biztos anyagi hátteret összeszedni az induláshoz. Ballai Brigitta és Dallos Zoltán például már Magyarországon is jó pozíciókban helyezkedett el, és kezdte kiépíteni a megfelelő kapcsolati hálót.”
forrás: Magyar Idők, Lugas, LASSÚ UTAZÁS – KEVESEBB FIZETÉS MELLÉ VILÁGJÁRÁSRA HASZNÁLHATÓ SZABADSÁG (Jancsó Orsolya)
teljes cikk: